<div>

Eddig jobbára csak egymás között duruzsolták a bennfentesek, az előző év azonban egyértelműen és világosan bizonyította: a legkeletibb megye futballja az ország krémjéhez tartozik – ha nem a legjobb! Legalábbis amatőr szinten. Mindezt fényesen alátámasztja a csapatok Magyar Kupa menetelése, továbbá, hogy mifelénk még mindig jelentős presztízzsel bír például a megyei „élvonalban” szerepelni. Éppen emiatt hárul nem kis feladat a koordinálással, a szervezéssel, no meg sok egyéb teendővel terhelt munka – kollégáival egyetemben – Kvaka Árpád megyei igazgatóra.
Úgy sejtem, nem unatkoztak az elmúlt esztendőben. 
Mozgalmas évet zártunk, hiszen már januárban elkezdtük a munkát a Nyírerdő Kupa teremtorna, a műfüves nagypályás torna és a különböző korosztályú utánpótlás futsal tornák szervezésével, lebonyolításával. Ugyancsak az év első hónapjában lépett érvénybe az MLSZ új ügyviteli rendszere. Az IFA rendszer használatáról megyénk négy térségi központjában szerveztünk előadást, emellett kollégáinkkal folyamatos oktatásokat tartottunk a csapatvezetőknek igazgatóságunkon. Sikernek könyvelhetjük el, hogy különösebb probléma nélkül álltak át csapataink az új digitális rendszerre.
Mindez szép és jó. Milyen újítással rukkoltak még elő? 
Márciusban elindítottuk felnőtt bajnokságainkban a Fair Play versenyünket, melynek lényege, hogy öt fordulónként díjaztuk minden osztály, minden csoportjában a legsportszerűbb csapatot. A 2016-os sikeres fogadtatásnak köszönhetően tavaly júniusban is megrendeztük a megyei Magyar Kupa döntőt. Ahogy a megyei utánpótlás pontvadászataink bajnokainak tornáját is megtartottuk mindhárom korosztályban. Júliusban fennállásunk során először rendeztünk strandlabdarúgó tornát: a tiszavasvári eseményen U16-os fiú csapatok szerepeltek. Külön öröm, hogy a Filo SE csapata a megyei tornáról egészen az országos négyes döntőig jutott. Augusztus végén pedig kezdődött a bajnoki szezon, közben a Magyar Kupa megyei selejtezője.
Számtalan pályázati lehetőségről lehet olvasni folyamatosan a honlapjukon. Készült arról összesítés, hogy miként zártak ezen a területen? 
Örömmel számolhatok be róla, hogy az Országos Pályaépítési Programon belül a saját elnökségünk támogatásával megyénk két régióközpontjában (Csenger, Vásárosnamény) épülhetett kedvezményes feltételekkel műfüves kispálya 2017-ben. A Teqball pályázaton keresztül pedig 26 asztal érkezett a tavalyi esztendőben. A TAO pályázati felületen, tárgyi eszköz jogcímen 2017-ben 1 milliárd 184 millió forintot tudtunk jóváhagyni az érvényes pályázatot benyújtó több mint 90 egyesületünknek.Az év végén kiírt Telephely Korszerűsítési Pályázatnak köszönhetően pedig megyénk 20 sportegyesületének a létesítménye újulhat meg több mint 148 millió forint értékben.
Jelenleg mennyi futballcsapat tartozik a szűken vett igazgatósághoz? 
Ami a labdarúgás szakágat illeti a 2017/2018-as szezon 126 felnőtt egyesülettel indult el, ez a szám öttel kevesebb, mint amennyi az előző évadban volt. Biztató, az U16 és U14-es fiú utánpótlás bajnokságokban nőtt a részvételi szám, 36 illetve 34 egyesület adta be a nevezését tavaly nyáron.
Szeptember végén rendben rajtolt, és mondhatom, sportszerű körülmények között megy azóta is az általunk koordinált, három megyét felölelő, 13 csapatot felvonultató NB III.-as, vagyis régiós futsalbajnokság. Az első alkalommal kiírt U17 és U20-as futsal bajnokságainkba is szép számmal – 12 illetve 10 – neveztek egyesületek. A napokban pedig megkezdődtek a kisebb korosztályú futsal pontvadászataink is. Ami pedig az országos grassroots utánpótlás programok tömegbázisát illeti, az óvodás és általános iskolás korosztálynak szervezett Bozsik Intézményi és Egyesületi Programban több, mint 12 ezer regisztrált gyerekkel az országos élbolyhoz tartozunk, míg a középiskolások számára kiírt Fair Play Kupában már második éve listavezető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
És a női focival mi a helyzet? 
Szomorúan vettük tudomásul, hogy miután mindössze három egyesület adta be nevezését, így 2017 őszén nem tudtuk elindítani a felnőtt női megyei bajnokságunkat. Az viszont igazán reményteli, hogy a leány U15-ös megyei pontvadászatunkban tíz egyesület vesz részt, ennek köszönhetően a női foci bázisa adott a megyében. Bízunk benne, hogy az U15-ös korosztályú lányokra épülve pár éven belül a felnőtt női bajnokságunk újra indul, egyben színvonalasabb lesz, mint amilyen az elmúlt években volt.
Milyennek ítéli a megyei első osztályú bajnokságot, illetve a színvonalat? 
Azt korábban is tudtuk, hogy a saját küzdelemsorozatunk a megyék között erős bajnokságnak számít. Ezt bizonyítja, hogy tavalyelőtt a legjobb négy között voltunk a megyei válogatottak tornáján, az idén pedig egy hajszál választott el minket – második helyen végeztünk a régiós selejtező csoportban – ugyanettől. Ráadásul a 2016 októberében Európa-bajnoki selejtezőt játszó magyar amatőr válogatott tagjainak kilencven százaléka is a „mi” labdarúgónk volt. Szintén a bajnokságunk erősségét mutatja a megyei csapataink Magyar Kupa menetelése is. Az előző kiírásban a Baktalórántháza játszhatott Amatőr Kupa döntőt, a jelenlegi évadban pedig a Sényő-Carnifex NB II.-es és NB III.-as riválisokat búcsúztatva még mindig versenyben van. Sőt a legjobb 16 között hamarosan a nagy múltú MTK csapatával mérkőznek. A sényőiek mellett az ibrányi és a nagyecsedi labdarúgók is öregbítették megyénk hírnevét azzal, hogy magasabb osztályú riválisokat búcsúztatva meneteltek a Magyar Kupában.
A 16 csapatos létszámot megfelelőnek tartja a megyei „élvonalban”? 
Igen, azt hiszem ez jól bevált, ráadásul az MLSZ iránymutatása is arra vonatkozik, hogy a megyei legfelsőbb osztályban 16 csapat szerepeljen, több egyesülettel nem is indíthatnánk el a bajnokságot. Így megvan a megfelelő mérkőzésszám, a kellő színvonal, ráadásul a megyének nincs olyan régiója, amely ne delegálna csapatot az első osztályba.
A megye kettőben a 3×16 csapatot nem tartja soknak? 
Az nyilvánvaló, hogy nincs 48 közel azonos tudású csapat a megyében. Vannak olyan egyesületek a másodosztályban, amelyek valószínűleg egy szinttel feljebb is megállnák a helyüket, ám találunk olyanokat is, melyeknek talán picit magas ez az osztály. Akkor jó egy bajnokság, ha minél több a háromesélyes mérkőzés, ha nincsenek sokgólos különbségek a felek között. Sajnos, a másodosztályban azért akad arra példa, hogy egy-egy csapatot rendszeresen „kitömnek”. Az elnökséggel is beszélgettünk már erről a problémáról, végül arra jutottunk, hogy a drasztikus létszámcsökkentéssel sokkal nagyobb kárt okoznánk a megyei labdarúgásban, mint hasznot. Ugyanis több olyan egyesületet is – lehet végleg – elvesztenénk, ahol még teljes mértékben a klasszikus amatőr szemlélet a jellemző, miközben a helyi és környékbeli játékosokra építenek. Közülük ráadásul sok helyen az utánpótlásra is komoly hangsúlyt fektetve több korosztályt, több tucat gyermeket is versenyeztetnek. Így ezzel a lépéssel éppen ezek a klubok és gyerekek járnának a legrosszabbul.
Összesen jelenleg hány igazolással rendelkező játékos lép pályára rendszeresen a különböző osztályokban, és korosztályokban? 
Több mint 11 500 darab játékengedélyt adtunk ki a most futó szezonban. Itt azért fontos megjegyezni, hogy a futsal szakágban szereplő futballisták (közel 700-an) szinte kivétel nélkül labdarúgás szakág játékengedéllyel is rendelkeznek. Ezekkel a számokkal egyébként az országos rangsorban a harmadik-negyedikek vagyunk. Budapest és Pest megye után Győrrel és Borsoddal állunk közel azonos szinten.
Mit említene a negatívumok között? 
Sajnos igen sok volt a létszámhiányos kiállás az utánpótlás bajnokságokban, illetve a megye háromban marad el néhány meccs. A legalsóbb osztályból már két csapat visszalépett, kettőt pedig ki kellett zárni a sorozatos ki nem állások miatt, több felnőtt csapattól is pontot kellett levonni az utánpótlás csapatok ki nem állása miatt. Hamis játékos­szerepeltetés is többször előfordult, illetve párszor a szurkolók viselkedése is igencsak átlépte a sportszerűség és egyben a jó ízlés határát. Nagyon szomorú, hogy egyre nehezebb az U19-es csapatok kiállítása a kisebb településeken. Az alacsonyabb korosztályokban még nincs olyan nagy gond, ám 15 év felett jelentős a lemorzsolódás, és egyre nehezebb motiválni ezeket a fiatalokat. Ráadásul a focihoz, sporthoz méltatlan hozzáállásukat az is jól mutatja, hogy nőtt a trágár beszédért, a durva viselkedésért kiosztott piros lapok száma ezen korosztályban. Szintén a negatív történések közé sorolnám, hogy jelentősen csökkent egy év alatt a játékvezetői létszám. Sajnos olyan, megyei szinten rutinos, nagy tekintéllyel rendelkező „síposok” is abbahagyták, akiknek pótlása nem lesz egyszerű.
Ha már a játékvezetés szóba került: hogy van megelégedve a megyei játékvezetéssel? 
Ez egy nagyon kényes kérdés, hiszen a játékvezetők működéséről mindig csak akkor hallunk, olvasunk, ha egy-egy csapatvezető, edző vagy játékos véleménye szerint nagyot vagy sokat hibázott a spori az adott mérkőzésen. Ám ez nem mérvadó, hiszen egyrészt ezek az emberek rendkívül elfogultan nézik és véleményezik a saját csapatuk mérkőzését, másrészt pedig sokkal több a pozitív lecsengésű találkozó, aminek viszont nincs semmilyen visszhangja. Nagy általánosság – viszont igaz –, hogy a játékvezető is csak ember, ő is hibázik, akárcsak a játékos, vagy az edző. Valamint azt is jó lenne tudomásul venni mindenkinek, hogy a saját osztályainkban – ahol megyei szintű labdarúgók játszanak – azonos színvonalat képviselő játékvezetők vezetnek, nem pedig a világ legjobbjai, akik szinte mindent látnak és érzékelnek a pályán. És még ők is hibáznak…
Mondjuk, ettől még nem lesznek nyugodtabbak az edzők, akik „belehalnak” egy-egy kétes ítéletbe… 
Sajnos olykor kényszerből is hamarabb kerülnek a mélyvízbe a sporik. Nagyon nagy problémát jelent ugyanis a küldésnél, hogy kevés a játékvezető, ami országos tendencia. Pedig ahhoz, hogy minőségi bíráskodás legyen, elengedhetetlen a megfelelő létszám. Szinte hihetetlen, de tény, hogy 2012-höz képest 90-nel kevesebb játékvezetőnk van; úgy, hogy az öt évvel ezelőtti időszakhoz képest mintegy 15 %-kal nőtt a mérkőzések száma a megyénkben. Sőt a téli bajnokságainknak, tornáinknak köszönhetően már szinte mind a 12 hónapban foglalkoztatjuk játékvezetőinket. A drasztikus létszámcsökkentést mindenképp meg szeretnénk állítani, ennek érdekében mind az országos játékvezetői bizottság, mind pedig az MLSZ illetékes vezetőivel felvettük a kapcsolatot, és próbáljuk elérni, hogy rövid időn belül pozitív irányba változzon a megyei játékvezetők anyagi és szakmai megbecsültsége.
Ez valóban érzékeny téma. Őszintén, lát esélyt átütő megoldásra? 
Arra is szükség lenne, hogy a játékvezetők társadalmi elismertsége is változzon. Amennyire nem vagyunk toleránsak egymással a civil életben, sajnos ugyanúgy nem vagyunk toleránsak a játékvezetőkkel szemben sem a mérkőzéseken. Sőt, véleményem szerint ahhoz, hogy még több talpraesett, jó játékvezetőnk legyen, ildomos lenne, hogy a játékvezetői tanfolyamokra olyanok jelentkezzenek, akik hosszú évekig futballoztak a megyei bajnokságokban, akik pontosan tudják, mi játszódik le a labdarúgók fejében és a pályán egy-egy kritikusabb szituációban. Arról nem beszélve, hogy a pályafutásuk miatt talán őket jobban elfogadnák. Nagyon üdvözítő lenne, ha a pályafutásukat nemrég befejező, vagy annak a vége felé járó labdarúgók közül többen is játékvezetőként szeretnének megmaradni a megyei labdarúgás vérkeringésében. Ismét van arra lehetőség, hogy aktív labdarúgók párhuzamosan belekóstolhassanak a játékvezetői világba.
KM-KT
<a href="http://www.szon.hu/?utm_source=articlepage&amp;utm_medium=textlink&amp;utm_campaign=article%20textlink">VISSZA A KEZDŐOLDALRA</a>
<img src="http://feeds.feedburner.com/~r/szon/nagykallo/~4/qNErtQN25iU" height="1" width="1" alt="">
</div>

Elveszítette a szüzességét Újdombrád

A jó, az erős és a szomorú, avagy a megyei focivalóság