Ezt írta a Kelet 70, 60 és 50 éve – Három bástyája volt egykoron a híres kállói várnak

Hetven éve írtuk

1947. január 9., csütörtök

Lúgkőcsempészek kerültek rendőrkézre

A mándoki rendőrök járőrszolgálatuk közben elfogták özv. R. Pálné kistárkányi és R. Ida tuzséri lakosokat, akik a községben házról házra jártak és lúgkövet kínáltak eladásra. Harmadik társuk, amikor látta, hogy kettőjüket elfogják, megszökött. Kiderült, hogy a két asszony egy szervezett csempésztársaság tagjai, akik üzletszerűleg foglalkoznak lúgkőcsempészéssel. Többször jártak Szlovákiában ­megrakodva cigarettával és más árukkal, amit lúgkőre cseréltek, ezt pedig határ menti községekben árusították el.

1947. január 10., péntek

A fasiszta sajtótermékeket be kell szolgáltatni

A fasiszta sajtótermékek beszolgáltatásának határideje január 20. Kovács Ferenc rend­őrkapitány ezzel kapcsolatban felhívta a nyíregyházi iskolák, könyvtárak, könyvkereskedések és magánosok figyelmét, hogy a legutóbb kiadott IV. számú jegyzékbe foglalt fasiszta sajtótermékeket mindenki szolgáltassa be a megadott határidőig. A jegyzékben felsorolt könyvek be nem szolgáltatása súlyos büntetőjogi következményekkel jár, éppen ezért minden olvasónk figyelmét felhívjuk arra, hogy feltétlenül tekintse meg a IV. számú jegyzéket.

1947. január 12., vasárnap

Szól a kakas már

Szokatlan cím egy újságcikk előtt, de nagyon kevesen tudják itt Nyíregyházán, hogy ez a majdnem mindenki által ismert, szép magyar nóta egy nyíregyházi zeneművész gyermeke. A szerzőjét, Vikár Sándort nagyon sokan ismerik a városban, de csak kevesen gondoltak arra, hogy összevessék a művet és a szerzőt, kinek szerény külsején nem látszik, hogy a magyar léleknek és kultúrának ilyen értéket ad. Munkatársunk most is munkában találta. Éppen egy József Attila-verset zenésített meg a mester. Kérésünkre azonnal zongorához ült, és be is mutatta legújabb szerzeményét. Kedves előzékenység volt, hogy a nem énekművész szerző énekes hiányában maga énekelte az újszülött dalt. Nem csak ilyen irányú ténykedést folytat Vikár Sándor. A zeneiskoláról nem is szólunk, hiszen annak munkáját tizenegy éve folytatja, és azt mindenki ismeri. „Egy mély és nagy zenei életet akarok kiépíteni. Szeretném, ha ennek a vidéknek minden társadalmi rétegét és műveltségi csoportját meg tudnám nyerni az emberi lélek legmelegebb és legabsztraktabb kifejezőjének, a zenének.”

Hatvan éve írtuk

1957. január 13., vasárnap

Mikor és hogyan épült a kállói vár?

Nagykálló hosszú ideig volt Szabolcs vármegye székhelye, így sokakat érdekelhetnek a rá vonatkozó történeti adatok. Tudjuk, hogy Nagykállónak vára volt, s azt is tudjuk, hogy lerombolását 1704-ben II. Rákóczi Ferenc rendelte el. De ködbe veszett a vár keletkezésének módja és ideje. A nyíregyházi állami levéltárban Berkeszre vonatkozó adatokat kutatva került elő a Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című 1891-es kiadású kötet, amelyből kiderültek a hiányzó adatok. „Kálló mocsaras vidéken levő, három bástyával ellátott kis vár. Tüzérségben és hadi kellékekben nincs hiány. A törökök közeledtére elsütik az ágyúkat, hogy a falusi lakosokat értesítsék, mire ezek az erdőségekbe vagy távolabbi vidékekre menekülnek értékesebb holmijukkal. A várat 1571-ben Teuffenbach és Ruber tábornokok ­építették” – olvasható a kötetben.

Ötven éve írtuk

1967. január 15., vasárnap

Védetté nyilvánították a barabási harangot

Védetté nyilvánították a barabási református templom harangját, amely két évvel ezelőtt megrepedt, s végleg elnémult. Egyháztörténeti és helytörténeti szempontból azonban így is igen értékes, mert egyike a hazánkban található legrégibb harangoknak.
A feltevések szerint a XIV–XV. századból származik. Külön érdekessége, hogy a négy evangélista, Márk, Máté, János és Lukács nevét tartalmazó latin nyelvű felirat – valószínűleg tévedésből – fordítva került a harang felső kerületére, s így a szöveg csak tükörrel olvasható.

KM

VISSZA A KEZDŐOLDALRA