A nagykállói hírportál
Ezt írta a Kelet 70, 60 és 50 éve – Három bástyája volt egykoron a híres kállói várnak
Hetven éve írtuk
1947. január 9., csütörtök
Lúgkőcsempészek kerültek rendőrkézre
A mándoki rendőrök járőrszolgálatuk közben elfogták özv. R. Pálné kistárkányi és R. Ida tuzséri lakosokat, akik a községben házról házra jártak és lúgkövet kínáltak eladásra. Harmadik társuk, amikor látta, hogy kettőjüket elfogják, megszökött. Kiderült, hogy a két asszony egy szervezett csempésztársaság tagjai, akik üzletszerűleg foglalkoznak lúgkőcsempészéssel. Többször jártak Szlovákiában megrakodva cigarettával és más árukkal, amit lúgkőre cseréltek, ezt pedig határ menti községekben árusították el.
1947. január 10., péntek
A fasiszta sajtótermékeket be kell szolgáltatni
A fasiszta sajtótermékek beszolgáltatásának határideje január 20. Kovács Ferenc rendőrkapitány ezzel kapcsolatban felhívta a nyíregyházi iskolák, könyvtárak, könyvkereskedések és magánosok figyelmét, hogy a legutóbb kiadott IV. számú jegyzékbe foglalt fasiszta sajtótermékeket mindenki szolgáltassa be a megadott határidőig. A jegyzékben felsorolt könyvek be nem szolgáltatása súlyos büntetőjogi következményekkel jár, éppen ezért minden olvasónk figyelmét felhívjuk arra, hogy feltétlenül tekintse meg a IV. számú jegyzéket.
1947. január 12., vasárnap
Szól a kakas már
Szokatlan cím egy újságcikk előtt, de nagyon kevesen tudják itt Nyíregyházán, hogy ez a majdnem mindenki által ismert, szép magyar nóta egy nyíregyházi zeneművész gyermeke. A szerzőjét, Vikár Sándort nagyon sokan ismerik a városban, de csak kevesen gondoltak arra, hogy összevessék a művet és a szerzőt, kinek szerény külsején nem látszik, hogy a magyar léleknek és kultúrának ilyen értéket ad. Munkatársunk most is munkában találta. Éppen egy József Attila-verset zenésített meg a mester. Kérésünkre azonnal zongorához ült, és be is mutatta legújabb szerzeményét. Kedves előzékenység volt, hogy a nem énekművész szerző énekes hiányában maga énekelte az újszülött dalt. Nem csak ilyen irányú ténykedést folytat Vikár Sándor. A zeneiskoláról nem is szólunk, hiszen annak munkáját tizenegy éve folytatja, és azt mindenki ismeri. „Egy mély és nagy zenei életet akarok kiépíteni. Szeretném, ha ennek a vidéknek minden társadalmi rétegét és műveltségi csoportját meg tudnám nyerni az emberi lélek legmelegebb és legabsztraktabb kifejezőjének, a zenének.”
Hatvan éve írtuk
1957. január 13., vasárnap
Mikor és hogyan épült a kállói vár?
Nagykálló hosszú ideig volt Szabolcs vármegye székhelye, így sokakat érdekelhetnek a rá vonatkozó történeti adatok. Tudjuk, hogy Nagykállónak vára volt, s azt is tudjuk, hogy lerombolását 1704-ben II. Rákóczi Ferenc rendelte el. De ködbe veszett a vár keletkezésének módja és ideje. A nyíregyházi állami levéltárban Berkeszre vonatkozó adatokat kutatva került elő a Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című 1891-es kiadású kötet, amelyből kiderültek a hiányzó adatok. „Kálló mocsaras vidéken levő, három bástyával ellátott kis vár. Tüzérségben és hadi kellékekben nincs hiány. A törökök közeledtére elsütik az ágyúkat, hogy a falusi lakosokat értesítsék, mire ezek az erdőségekbe vagy távolabbi vidékekre menekülnek értékesebb holmijukkal. A várat 1571-ben Teuffenbach és Ruber tábornokok építették” – olvasható a kötetben.
Ötven éve írtuk
1967. január 15., vasárnap
Védetté nyilvánították a barabási harangot
Védetté nyilvánították a barabási református templom harangját, amely két évvel ezelőtt megrepedt, s végleg elnémult. Egyháztörténeti és helytörténeti szempontból azonban így is igen értékes, mert egyike a hazánkban található legrégibb harangoknak.
A feltevések szerint a XIV–XV. századból származik. Külön érdekessége, hogy a négy evangélista, Márk, Máté, János és Lukács nevét tartalmazó latin nyelvű felirat – valószínűleg tévedésből – fordítva került a harang felső kerületére, s így a szöveg csak tükörrel olvasható.
KM