Sorozatunkban azokat a kincseket mutatjuk be, amiket a megyei értéktár bizottság beválasztott a megyei gyűjteménybe. Az épített örökségeink között több kastély és kúria is található, közöttük az egyik ékszerdoboz a kállósemjéni Kállay-kúria.
<h3>Olasz építészek munkája</h3>
Az épület egykoron a Kállay család, illetve Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye volt, napjainkban a település barokk stílusú műemléke. A Kállayak a középkortól kezdődően tevékeny résztvevői és alakítói voltak Szabolcs vármegye történetének, sőt több, országos szinten is jelentős személy került ki a nemzetségből. Közülük is kiemelkedik Kállay Miklós miniszterelnök, aki 1942–44 között állt a magyar kormány élén – olvasható a megyei értéktár honlapján. Az épület a Nagykállóban található régi vármegyeházával párhuzamosan épült, ugyanannak az építőmesternek a tervei alapján. A kastélyt Kállay György megrendelésére 1763-ban építette két olasz építész, Salvator és Giuseppe Aprilis.

A kúriát az építésétől egészen 1949-ig a Kállay család lakta. Az épület történetével kapcsolatban nem áll rendelkezésre túl sok forrás, az is főként az 1920-as, 1930-as évekből származik. Kállay Miklós 1922-től tulajdonosa a kúriának és megkezdi az épület átalakítását.
<h3>Iskola, tanyai kollégium</h3>
Az épület a II. világháború idején megrongálódott, ugyanis 1944-ben szovjet katonaság dúlta fel az épületet és a parkban található családi kriptát. A háborút követő időszakban az apagyi állami gazdasági műtrágyaraktár működött benne, ami szintén hozzájárult az épület nagyfokú pusztulásához. Kállay András 1949-es kilakoltatása után az épületben volt általános iskola, majd tanyai kollégium. Napjainkban ismét régi fényében ragyogva fogadja a látogatókat a kúria. A családi kriptában 1993. április 17-én helyezték végső nyugalomra Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait.

<em>Borítókép: A Kállay-kúria | Fotó: KM</em>



Nyíregyháza összes taxisának élete veszélyben forgott

Jobb leszel attól, ha adsz

Régi fényében ragyog