<p>Még a térség országgyűlési képviselőjét, dr. Simon Miklóst is meglepte az idén januárban, milyen csinos kis vártörténeti kiállítást hoztak tető alá a városi könyvtár előadóterében a nagykállói várbarátok. Ráadásul szemfüles eszmetársuknak, Várkonyi Andrásnak és persze lelkes támogatóknak köszönhetően Lucas Schnitzer 1665-ös eredeti, az egykori földvárat ábrázoló rézmetszetét is sikerült megvásárolniuk a Nagyházi Galéria egyik aukcióján.&nbsp;</p><p>A városlakók és a kiállításmegnyitón megjelentek lelkesültsége a képviselőre is átragadt, és a segítségét is felajánlva mindjárt arra biztatta a csoportot, hozzanak létre egy alapítványt, így mégiscsak hatékonyabban működhetnek, mint egy baráti körrel. S ha egy „üzlet” egyszer beindul…&nbsp;</p><h2>Raktárból kiállítótér&nbsp;</h2><p>Korábban az egykori földvár második régészeti feltárásának eredményeiről számoltunk be olvasóinknak, de arról még nem szóltunk, milyen egyéb eredményeket mondhatnak magukénak a nagykállói várbarátok, illetve most már a Nagykállói Vár- és Örökségvédő Alapítvány tagjai. Elkötelezettségüket látva a város önkormányzata is belátta, hasznos lenne, ha székhelyük is lehetne.&nbsp;</p><p>Az 1880-ban épült, az elmúlt években üresen álló, korábban raktárként használt, eredetileg pedig a járásbíróságnak helyet adó épületrészeket nem csak a rendelkezésükre bocsátották, de 500 ezer forintot is adtak a leromlott állapotú terek felújításához. A várbarátok mindjárt hozzá is láttak a 200 négyzetméteres új székhely tatarozásához, ebben jótékony vállalkozók is segítve őket. Vakoltak, festettek, kialakítottak egy vizesblokkot, kicserélték a villanyvezetékeket, téglapadlót raktak, falakat bontottak, megszüntetve a leválasztásokat, szerették volna ugyanis eredeti állapotukban visszaállítani a patinás, poroszsüveg-boltozatos belsőket.&nbsp;</p><p>– Olyan jól haladtunk, hogy a januári kiállítás után négy hónappal már újabbat hirdettünk, csatlakozva a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. Június 25-én ezzel nyílt meg először az új helyünk – tájékoztatott Jónás Sándor az új fejleményekről.&nbsp;</p><h2>Könyvkincsek, Manyika terem&nbsp;</h2><p>– Nagy segítségünkre volt a Jósa András Múzeum, Jósa-emlékszobákat nyitottunk, és helyet adtunk egy Keresztúry Sándor-festménykiállításnak. Amellett, hogy adtunk egy kis ízelítőt a készülő várkiállításunkból, bemutattuk másik nagy kincsünket, az egykori Nagykállói Magyar Királyi Állami Szabolcs Vezér Főgimnázium tanári könyvtár­anyagát – vezetett be a páratlan könyvállománynak helyet adó Manyika terembe, amit a termékeny helytörténészükről, Harsányi Gézánéról neveztek el még életében.&nbsp;</p><p>A négyezer kötetet tartalmazó könyvtárral, amelynek 300 darabja 1851 előtti, tehát muzeális – még az 1500-as évekből való kötetek is vannak itt –, hatalmas kincs került a kezükbe. Sok közülük komolyabb tisztításra, gyakran restaurálásra szorul, ezért is szeretnék felvenni a kapcsolatot az Országos Széchényi Könyvtárral, segítséget kérve a méltó elhelyezéshez. Ennek első lépése volt, hogy egyenpolcrendszert csináltattak. Remélik, egyszer kutathatóak is lesznek, lapoztunk bele elsőként a bekötött, 1842-es, Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap lapszámaiba. Olyanra is gondoltak, hogy örökbefogadókat keresnek hozzájuk, és az így befutó pénzből kifizethető lenne a restaurálás költsége.&nbsp;</p><p>– Ha a Manyika terem elkészül, olyan tapétaképekkel is kiegészül, amelyeken a tanári könyvtárat mutatjuk be egykori állapotában – tette hozzá Jónás Sándor. Természetesen ez csak az egyik terme lesz annak az állandó kiállításnak – talán a múzeumi rangot is kiérdemli majd –, amin most a város adta plusz egymillió forintból dolgoznak. Megtartanák a Jósa-szobákat, ehhez kapnak egy pluszhelyiséget.&nbsp;</p><h2>Salétromfőzés és malomkő&nbsp;</h2><p>– Ha a bejárat felől közelítünk, egy 3x3 méteres vármakett fogad majd, a falakon a vár idejében készült ábrázolásokkal, a várost bemutató korabeli képekkel. Az egyik rézmetszetről egy nagy méretű Magyarország-vászontérképet készítünk, amelyen 1580-ból jól látható lesz minden. Kitesszük az ásatás során felszínre került malomkövet, és azokat az 1600-as évekből származó ónkannákat, amelyeket a református egyház adott kölcsönbe. A következő helyiségben az egyik oldalfalon megjelenítjük a vesszővel font cölöpsort, a várfalat, rajta a kuratóriumi tagunk, Jánosi László maga öntötte, készítette ágyújával, s Szerencs­ről is érkezik egy ágyú.&nbsp;</p><p>– A másik oldalra kerül a kincstár hatalmas nyitott tetejű utazóládákkal, benne pénzérmék, gyűrűk, egyéb kincsek. A folyosón rendezzük be a vitrines fegyvertárunkat, s mivel Kálló nagy salétromfelvásárló hely volt (a salétrom a feketelőpor egyik tartozéka), szereztünk egy 17. századi salétromfőző üstöt. A folyosó bal oldalán a vár korának mesterségeit mutatjuk be tablókon, töredékekkel – sorolta az elnök nem titkolt büszkeséggel.&nbsp;</p><p>S mivel az épület alatt pince is húzódik, eredetileg a járásbíróság börtöne volt, egy börtönkiállítást is terveznek oda, amihez ugyancsak sok látványosságot – derest, láncokat, kínzóeszközöket – begyűjtöttek már. Így bárki átérezheti, milyen körülmények közül kellett megszöknie a várbörtönből Nagykálló híres betyárjának, Gesztely Jóskának egykor.&nbsp;</p><figure class="image"><img src="https://cdn.szon.hu/2022/11/4PzY3THM54KIWJf79APnfvsNhahMXwHX6UhH4hUmtrI/fit/717/960/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM3NTY2MTgyOTExNTQwZDNhMWNjYzMwZWUzOGEwODM5.jpg" alt=""><figcaption>Diákcsapat a könyvtár poroszsüveg-boltozata alatt | Fotó: alapítvány</figcaption></figure> <p>&nbsp;</p>

Okosbútorok Nagykállón.

Több helyen sem működött a közvilágítás a városban.

Új múzeuma születik az idén Nagykállónak