Az aranyszablyával teljesül egy álom

Az 1927-ben előkerült geszterédi honfoglalás kori sír a mai napig a korszak egyik legjelentősebb temetkezési helye a hányattatott sorsa ellenére is. A leleteket sertések túrták ki a földből, majd az odaözönlő helyiek hordták szét, akiktől a csend­őrség gyűjtötte be, amit tudott. A múzeumba került tárgyaknál sokkal több lelet lehetett egykor a sírban. A leghíresebb darabja az a töredékeiben ránk maradt szablya, amit rendkívül finoman cizellált palmettamintás aranylemezei a korszak legkiemelkedőbb ötvösművészeti emlékei közé emelnek.

Egykori teljességében

A 2015-ben megalakult Geszterédi Aranyszablya Társaság célul tűzte ki az aranyszablya másolatának elkészítését. A pengét a Nyíregyházán élő Szabó István fegyverkovács készítette el, a további munkálatok elvégzésére, illetve összehangolására a Budapesten élő Strohmayer Ádám ötvös-cizellőrt kérte fel a társaság. Mit érzett vajon akkor, amikor felkérték, hogy vegyen részt a szablya másolatának megalkotásában? ­– kérdeztük a 31 esztendős szakembertől. – Kimondhatatlan boldogság fogott el, hiszen ezzel a felkéréssel egy álmom válik valóra. Kisgyermekkorom óta foglalkozom a honfoglalás kori ötvösművészettel és tárgyi kultúrával. Úgy érzem, mintha e feladatot rám szabták volna, amelyre mostanra értem meg. Ötvös­szemmel nézve az aranyszablya megtalált leletei a legfinomabban cizellált honfoglalás kori emlékek közé tartoznak, így azok lemásolásához rendkívül jó szakmai alapot jelent a mikrocizellálás terén szerzett gyakorlatom. A szablya több verete töredékesen maradt ránk. A honfoglalás kori mintakincs szerkesztési rendszerének feltárására irányuló eddigi kutatásaim a töredékek kiegészítéséhez szükséges előtanulmányoknak tekinthetőek. A veretes szablyák szerkezeti sajátosságaival is sokat foglalkoztam, ezek közül kiemelném a Magyar-Turán Alapítvány felkérésére készült karosi II/52-es szablyarekonstrukciót – a készítése során szerzett tapasztalataimról a Hadak Útján konferencián tartottam előadást 2016-ban. A geszterédi szablya kutatása még ennél is több tudományos újdonságot tartogatott. – Azért is megtiszteltetés e munka, mert a fegyver újraalkotásával nem csupán a tudományt, hanem a geszterédieket, sőt a hazámat is szolgálhatom. A szablya maradványai töredékes állapotukban is impozáns látványt nyújtanak. A rekonstrukció elkészítésével arra is lehetőség nyílik, hogy a fegyvert egykori teljességében és pompájában csodálhassák meg az érdeklődők. Hazánkban honfoglalás kori aranyszerelékes szablyarekonstrukció még nem készült, ilyen szempontból is kiemelt jelentőségű e munka. Strohmayer Ádámot arra kérte fel Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke és a Jósa András Múzeum, hogy állapítsa meg néhány aranyozott ezüstlemezről, milyen célt szolgálhattak. Korábban ugyanis felvetődött, hogy egy tarsolylemez részei voltak a töredékek, de aztán elvetették ezt a gondolatot a szakemberek.

Részletről részletre

– A megoldáshoz egy csupán 3-4 négyzet-milliméteres részlet vezetett. Az utalt ugyanis egy olyan irányváltásra a töredékekből rekonstruálható hálós díszítésben, amelyről biztosan tudtam, hogy a tárgy formájára visszavezethető oka van. Miután megtaláltam két lemezdarabnak a néhány milliméter hosszúságban összeillő törésfelületét, már tudtam, hogy a szablyahüvely szabad végét lezáró egykori koptató töredékeit tartom a kezemben. Ezt követően egy díszítetlen ezüstlemezről és egy mára elveszett, egy régi fotóról ismert töredékről sikerült kimutatnom, hogy szintén e tárgy részét képezték.
A szablya díszítése hatalmas kihívás. Mi mindenre kell ügyelni a munkálatok során?
– Cizellőrként szerteágazó a munkám: készítek csatajeleneteket, családi címereket, egyedi ékszereket, az eddigi tevékenységem fő vonala azonban a honfoglalás kori tárgymásolatok készítése. Az aranyszablya rekonstrukciójának elkészítése technikailag is nagy és izgalmas kihívás. A markolatgomb kidolgozásakor például rendkívül finom, alig 1-2 milliméteres íveket kell beponcolni, hibázni pedig nem lehet. – A levélszéleken futó rovátkolás, a sraffozás is nagy rutint kíván, mivel milliméterenként akár 5-6 párhuzamos vonalat is be kell kalapálni, törekedve arra, hogy egyenletes távolságok legyenek e vonalkák között. A legnagyobb kihívást azonban a fegyver ránk maradt elemeinek kiegészítése, illetve azok egykori pontos helyzetének meghatározása jelenti. Ehhez jól kell ismerni a korabeli leleteket és a mintakincs szerkesztésére jellemző stílusjegyeket is. – Egykor a pengéhez készítették a keresztvasat, majd azokhoz faragták a tokot és a markolatot. Ezek bőrözése után került az ötvöshöz a szerkezetkész fegyver, hogy elkészítse a vereteit. Ahhoz, hogy mérethű rekonstrukciót készíthessünk a geszterédi szablyáról, visszafelé kell dolgoznunk, hiszen csak a ránk maradt veretek méreteit ismerjük, a töredékesen előkerült, mára elveszett pengéről is csak közel százéves fotók árulkodnak, a hüvely és a markolat paramétereire pedig csak következtetni tudunk. A szerkezeti elemek összefüggéseinek vizsgálatához térbeli modelleket készítettem, amelyek számos új elképzelésemet alátámasztották. A korábban függesztőfülnek tartott lemezek egykor a hüvely színoldalát díszítő pántok voltak, s ezekből eredetileg 3 darabbal több lehetett, egy palmettamintás aranylemezke pedig a két függesztőfül egyikének sarka volt. A korábbi elképzelésekkel ellentétben tehát nem 2, hanem 8 palmettadíszes veret ékíthette a hüvelyt.

Összehangolják a munkát

– Több szakember is részt vesz a szablya másolatának elkészítésében, például Püspök Zoltán és Csibi Veronika, hiszen a gyakorlati megvalósítás terén én csak a veretek finommívű díszítésére vállalkoztam. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hiszen össze kell hangolni a legapróbb részleteket is. A vírusjárvány miatt nehéz megjósolni, mikor leszünk teljesen készen, az idén mindenképpen szeretnénk befejezni.

Honfoglaló harcosnak öltözött a farsangon

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan alakult ki Strohmayer Ádám cizellőrben a múlt iránti tisztelet és hódolat. – Óvodáskoromban azt mondogattam, hogy vadász vagy lovag leszek, édesapám még íjat is faragott nekem. Aztán 1996-ban bemutatták a Honfoglalás című filmet, ami végképp felkeltette érdeklődésemet a korszak iránt. Egyébként az Árpádot alakító Franco Nero fején lévő süveg központi díszén a geszterédi szablya legemblematikusabb motívuma látható, amit a Geszterédi Aranyszablya Társaság is a logójának választott, így ha közvetve is, de közel két és fél évtizedes kapcsolatom van az aranyszablyával. Édesapám fiatalként régésztáborokba járt, foglalkoztatta a magyarság korai történelme is, így aztán oda-vissza „fertőztük” egymást. Szekszárdon elsős kisiskolásként a farsangon már honfoglaló harcosnak öltöztem. – Annyira magával ragadott a honfoglalás kori kultúra, hogy széthajtott kenőcsös tubusból nyomkodtam magamnak kifogyott golyóstollal és tompa ceruzákkal tarsolylemezt és vereteket. Vendégségben Nyíregyházán – Aztán technikát váltottam, poncolni kezdtem vékony rézlemezeket, amelyekhez édesapám eszközöket is készített nekem, támogatva ezt a hobbimat. Versenyszerűen íjászkodtam is közel egy évtizedig. Középiskolásként a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület rendezvényein kalapálgattam a lemezeket. Sokat tanultam Kerti Eszter népi iparművésztől és Szabó István fegyverkovácstól. István többször is meghívott magához Hajdúböszörménybe, majd Nyíregyházára. Sok tapasztalatot szereztem nála, számos közös alkotásunk született – mesélte Strohmayer Ádám, aki érettségi után egy évig Pécsett, az egyetemen történészhallgató volt, de aztán otthagyta, hogy cizellőrnek tanuljon Molnár László székesfehérvári ötvös-cizellőr mesternél. Az ő tanításai által vált lelkes amatőrből szakemberré. MML
Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek