Emlékhely épül a szablyának az akácosban

Az aranyszablya emlékhelyének kialakítása a befejezéséhez közeledik a Nyíritagban, ahol 1927-ben megtalálták a híres leleteket. Megvan már a térburkolat, elhelyeztük a gránittáblákat is a hét vezér fából faragott szobránál, melyeket Kótér László szatmárnémeti fafaragó készített – mondta lapunknak Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság kuratóriumának elnöke. A 2015-ben megalakult Geszterédi Aranyszablya Társaság célul tűzte ki az 1927-ben a geszterédi honfoglalás kori sírban talált leletek népszerűsítését, a történelem minél hitelesebb megismerését, az aranyszablya másolatának elkészítését. Mint lapunkban is már beszámoltunk róla, a pengét a Nyíregyházán élő Szabó István hagyományőrző fegyverkovács, népi iparművész készítette el, a további munkálatok összehangolására, a kard díszítésére a Budapesten dolgozó Strohmayer Ádám ötvösművészt, cizellőrt kérte fel a társaság.

Könyv és dokumentumfilm

A geszterédi civil szervezet azonban nem elégedett meg az aranyszablya korhű másolatának az elkészítésével, egy emlékhelyet is kialakított a lelőhelyként számontartott Nyíritagban, hogy ezzel is tisztelegjenek a dicső magyar múlt és a szablya emléke előtt. Minderről, valamint az újabb tervekről Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság kuratóriumának elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket: – Sikerült pályázati pénzt szereznünk, mert szeretnénk az aranyszablya projektről egy szép kiállítású könyvet megjelentetni. Ebben bemutatnánk a szablyamásolat készítésének folyamatát, valamint írna bele az a három nemzetközi hírű régész is, akik dolgoztak ezen a projekten, illetve ők fogják majd tanúsítani, hogy megfelel a történelmi hűségnek a szablya másolata. – Ez a három szakember – dr. Fodor István, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, dr. Révész László, a szegedi egyetem régészeti tanszékének vezetője és dr. Németh Péter, a Jósa András Múzeum címzetes igazgatója – volt a segítségünkre, ők fogják tanúsítani, hogy az elkészített szablya megfelel az előírásoknak, a történelmi hitelességnek. – Fog még írni a könyvbe Szabó István fegyverkovács és Strohmayer Ádám ötvösművész is a munkálatokról, a bennük lejátszódott érzésekről, érzelmekről is. Ezzel a kiadvánnyal az utókor számára szeretnénk összefoglalni az egész projektet, valamint készítünk minderről egy dokumentumfilmet is. – Hogy mikorra készül mindez el? Az annak is függvénye, hogy haladunk a munkálatokkal. A szablya már az ötvösművésznél van. Most arra várunk, hogy az osztrák cég, amitől az aranylemezeket megrendeltük, adjon árajánlatot. Nemrég lett ugyanis végleges, hogy milyen méretű lemezekre van szükség. Ádám a közelmúltban készítette el a műszaki leírást, erre kértünk árajánlatot, hogy meg tudjuk rendelni az aranylemezeket. Azt gondolom, ha minden jól megy, s a járványhelyzet sem fogja nagyon akadályozni ezt a munkát, 2-3 hónapon belül el kellene készülnie, úgy is fogalmazhatnék, hogy most már a finisben vagyunk.

Segítenek a jelzőkövek

– Az aranyszablya emlékhelyének a kialakítása is a befejezéséhez közeledik a Nyíritagban, ahol 1927-ben megtalálták az aranyszablya leleteit. Megvan a térburkolat, elhelyeztük a gránittáblákat is a hét vezér fából faragott szobránál, a szobrokat Kótér László szatmárnémeti fafaragó készítette. A zászlótartót kell még elhelyezni, valamint földmunka és füvesítés vár még ránk. Elkészültek a jelzőkövek is, amelyek mutatják az utat az emlékhelyhez, ugyanis a községből két irányból is meg lehet közelíteni. – A zászlótartót egy helyi fafaragó fiatalember, Hajdú László készítette. Egy X alakú zászlótartó lesz az obeliszk háta mögött, ami egyrészt a tizedik századot szimbolizálja, másrészt a két felső szárán egy-egy zászló kap majd helyet: egy magyar és egy honfoglalás kori zászló.

Zarándokhely az erdőben

– Szintén pályázaton nyertünk pénzt arra, hogy vásárolhassunk két jurtát, mert a gyermekeknek szeretnénk az emlékhely környékén nyári tábort kialakítani, ahol nomád körülmények között ismerkedhetnének a honfoglalás korával.
– A múlt megismerése mellett az is a célunk, hogy kiszakítsuk őket a négy fal közül, s ráébresszük őket arra, hogy sok szép dolog van még a számítógépek világán kívül. Lakott területtől távol, hangulatos környezetben lenne a tábor sok-sok élményt és kalandot ígérve. Azt szeretnénk, ha az erdei emlékhely zarándokhely és kultikus hely lenne, ahová szívesen ellátogatnak a geszterédiek és az erre járó idegenek – tette hozzá Rácz János. MML
Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek