Hátizsákkal Ázsiában: négy hónapnyi kaland

Egy szabolcsi lány megmutatja, hogy néha el lehet engedni a mindennapjainkat átszövő problémákat, és kiszakadni a saját valóságunkból: a nagykállói Péter Csilla egy 35 literes hátizsákkal indult útnak november elején, hogy négy hónap alatt hat ázsiai országot járjon be. – Már egy ideje vágytam arra, hogy felfedezzem Ázsiát, de ilyen hosszú utazás először meg sem fordult a fejemben, hiszen az egy-két hetes szabadságokból kellett gazdálkodnom – mesélte arról, hogyan jött a több hónapos utazás gondolata. – De minél többet néztem a térképet, annál többet akartam látni, és rá kellett jönnöm, nem bírnám otthagyni Ázsiát két hét után.

Csak spontán érdemes

Így az egy hétből négy hónap lett, az utazó pedig már azon gondolkodik, hogyan tudná ezt az időszakot meghosszabbítani. Csilla szerint a tervezést el kell felejteni, hiszen az otthoni kényelemben, az internetet böngészve lehetetlen eldönteni, hogy egy idegen kontinensen járva melyik ország melyik városa lesz az, ahol épp a legjobban érzi magát az ember. Szerinte amire szigorúan oda kell figyelni, az az oltás, hiszen van, amikor két dózis között egy hónapnak is el kell telnie, így aki figyelmetlen, könnyen keresztbe tehet a saját terveinek. – Főleg annak néztem utána, hogy egy-egy országba szárazföldön be lehet-e lépni, hogyan lehet vízumot igényelni, vagy bejárható-e önállóan. Két hónapja van úton, azóta bejárta Thaiföldet, az adventi időszakot Laoszban töltötte, Kambodzsában karácsonyozott, ezután pedig Vietnám, Malajzia és a Fülöp-szigetek vár rá – bár elmondása szerint utóbbit lehet, hogy időhiány miatt kénytelen lesz kihagyni.

Érdekes útitársak

Csilla egyedül indult útnak, de nem tartja az utazást magányos vállalkozásnak, hiszen mindig találkozik helyiekkel és más turistákkal is: egyszer összefutott egy fiatal lánnyal, akivel három héttel azelőtt egy másik országban találkozott először, de olyan is előfordult, hogy egy fél napot egy buddhista szerzetessel töltött. – Nagyon sok érdekességet mondott a maga tört angoljával. Elmesélte például, hogy Thaiföldön minden 20 évesnél idősebb férfinak ki kell próbálnia, hogy milyen szerzetesnek lenni: ez tarthat néhány napig vagy akár hónapokig, évekig is, ez mindenkinek a saját döntése. Arról is beszélt, hogy minden újoncnak van egy mentora, aki megtanítja, hogyan viselje a szerzetesi ruhát, illetve hogyan imádkozzon. Szerzetesként sok országban élvez vízummentességet, és bár Thaiföldön neki nem szabad, de külföldön ő is strandolhat – igaz, csak a szerzetesruhájában – mondta Csilla az élményről.

Szokatlan élmények

– A helyi közlekedés Ázsiában elég kaotikus: menetrend nem nagyon létezik, vagy ha mégis, akkor is előfordulhat, hogy a 12.30-as busz már 10 órakor megtelik és elindul, vagy hogy nincs elég utas, és a sofőr vár még egy órát, hátha… Ezt eddig főleg Laoszban tapasztaltam – mesélte Csilla arról, hogyan tud eljutni a következő úti céljához. – Izgalmas volt, amikor egy hajót a szárazföldön egy tuktukkal helyettesítettek, ami kétórányi tömény port és döcögést jelentett: már félúton mindkét oldalon beszakadt alattunk a pad, és a sofőr meg sem lepődött. Mindennapos látvány, hogy akar öt ember is utazik egy motoron, vagy a kétsávos úton három autó közlekedik. Az utazáson azonban csak a közlekedés szokatlan, Csilla a turistalátványosságok látogatása mellett nem mindennapi programokat is szívesen szervez magának. – A thaiföldi Chaing Maiban „belógtam” egy általános iskolába, mert kíváncsi voltam rá, hogyan és hol tanulnak a helyi gyerekek – mondta el egyik kedves élményét. – Szünetben beosontam az udvarra, ahol a kisdiákok hamar észrevettek, majd egyre közelebb merészkedtek hozzám. Egy kis idő múlva már egymást lökdösve pózoltak a kamerámnak, és milliószor megkérdezték, hogy honnan jöttem és mi a nevem. A legaranyosabb pillanat az volt, amikor az egyik kislány a hajamba tűzött egy virágot.

Barangolás költséghatékonyan

Egy ilyen nagy volumenű utazásnál óhatatlanul felmerül az emberben az anyagiak kérdése, de Csilla erről is őszintén mesélt: ha az útiterve nincs is kőbe vésve, a büdzsét alaposan megtervezte. Napi 8000 forintos pénzköltéssel kalkulált, melyet a vártnál is jobban sikerült eddig megoldania, hiszen körülbelül 6000 forintból kihoz egy napot, ebből fedezi az utazást, a szállást, az étkezést és a belépőket is. – Utcai árusoknál eszem, helyiekkel közlekedem: ha úgy alakul, néha traktoron is – mondta el arról, hogyan tudta lefaragni a költségeket. – Egyszer összebarátkoztam az egyik helyi lakossal, és két napig segítettem az éttermében, cserébe ingyen ételt kaptam. Igyekszem le-letérni a turistáknak kijelölt útvonalról és megismerni Ázsia igazi arcát. Az utazás mozzanatait Csilla mindig dokumentálja: három évvel ezelőtt kezdett blogot írni Magyarországon túl címmel, amikor Skóciába költözött. Eleinte csak arról akart mesélni, hogy milyen külföldön élni, de amikor utazni kezdett, a blog szinte magától átalakult. Az írás abban is segít neki, hogy rendszerezhesse a gondolatait és az élményeit – és nem utolsósorban, hogy megoszthassa azokat másokkal is. Miközben, ahogy ő fogalmazott: „igyekszem nem rohanni, nem egy listát teljesíteni, hanem kiélvezni a pillanatokat.”

NA

Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek