Polgármestert, képviselőt választunk október 13-án

Az Alaptörvény értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. Áder János köztársasági elnök október 13-ára, vasárnapra tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását.

A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

A települési önkormányzat képviselő-testületének és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település – egyéni listás választási rendszerben – egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4, 5000 lakosig 6, 10 000 lakosig 8 fő.

A 10 000-nél több lakosú településen a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. Az egyéni választókerületek száma 25 000 lakosig 8, 50 000 lakosig 10, 75 000 lakosig 12, 100 000 lakosig 14. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben választott képviselők száma.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Tiszavasváriban, Újfehértón választják a helyi önkormányzati képviselőket ún. vegyes választási rendszerben. A településeken polgármestert is választanak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, így 229 polgármestert választanak meg október 13-án.

Mind a helyi önkormányzati képviselők választása, mind a polgármester-választás egyfordulós. A jelöltkénti induláshoz szükséges érvényes ajánlások számát a helyi választási irodák vezetői (a jegyzők), illetve a területi választási iroda vezetője (megyei közgyűlés főjegyzője) állapította meg, ezek a számok elérhetők az adott önkormányzat honlapjain. Nyíregyházán például a polgármesterjelöltté váláshoz 500 ajánlás szükséges. Az egyéni kerületekben – a kerület nagyságától függően – 56 és 73 között van a képviselő-jelöltséghez szükséges ajánlások száma.

Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt egyébként az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölőszervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának az ajánlását összegyűjtötte. Közös lista állítása esetén ez értelemszerűen növekszik, azaz ha két jelölőszervezet állít listát, akkor 1 százalék a szükséges érvényes ajánlások száma. A megyében több mint 358 ezer választópolgár dönt arról, hogy, kik alkossák a 25 tagú megyei közgyűlést. A megyei önkormányzati listára a nyíregyházi választópolgárok nem voksolhatnak.

Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott. A jelöltként indulni szándékozó polgárok legkorábban augusztus 24-én szombaton vehették át az ajánláshoz szükséges íveket. Az összegyűjtött ajánlásokat tartalmazó ajánlóíveket legkésőbb szeptember 9-én 16 óráig adhatják le.

Ki hol szavazhat? Érkeznek az értesítők…

Minden nagykorú magyar állampolgárnak, az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának, illetve Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Azoknak, akik két lakcímmel – egy állandóval és egy ideiglenessel – is rendelkeznek, lehetőségük van eldönteni, melyik hely jelöltjére szeretnék leadni a voksukat. Csak azoknak van azonban lehetőségük az ideiglenes lakcímük szerinti helyen szavazni, akik már a választás kitűzése előtt legalább egy hónappal, azaz június 26-án is bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeztek. Az ideiglenes lakcímen a szavazást kérelmezni kell; a kérelmet augusztus 8-ától október 9-én délután 16 óráig lehet benyújtani. Azok, akiknek október 13-áig változik az állandó lakcímük, már az új lakóhelyükön szavazhatnak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) névre szóló küldeményben, értesítővel tájékoztatja a választópolgárokat, hogy benne vannak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának névjegyzékében, és arról, hogy melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat. A mintegy 8 millió választópolgárnak legkésőbb augusztus 23-áig postázták az értesítőt. Ha valaki nem kapta meg, akkor a helyi választási iroda vezetőjénél jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az október 13-ai választásig betöltik 18. élet­évüket, ugyancsak meg kell megkapniuk az értesítőt. A megyében több mint 455 ezer választópolgár számára kézbesítették az értesítőt, akik a szavazás napján a megye 572 szavazókörében adhatják le voksukat.

Ötven napig tart a kampány

A választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz augusztus 24-én kezdődött, és a szavazás napján, október 13-án 19 óráig tart. Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, ha a jelölőszervezet vagy a jelölt közvetlenül keresi meg a választókat, a politikai reklám és politikai hirdetés vagy a választási gyűlés. A kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. A választás előkészítésében és lebonyolításában a választási irodák, illetve a választási bizottságok vesznek részt. Mindként szerv tagjai esküt, illetve fogadalmat tesznek arra, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások szerint végzik feladataikat, továbbá szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kell megfelelniük. A megye 229 településén 110 helyi választási iroda működik a polgármesteri hivatalban, illetve a közös önkormányzati hivatalban. Az iroda vezetője a jegyző, akinek joga megbízni helyettesét és az iroda tagjait, határozatlan időre. A helyi választási bizottság tagjaira is a jegyző mint irodavezető tesz javaslatot a képviselő-testületnek, amelynek szeptember 1-jén 16 óráig kellett megválasztani a bizottság 3 tagját és legalább 2 póttagját. A megyében ez mindenütt határidőre megtörtént. Azokon a településeken, ahol csak egy szavazókör található, nincs külön szavazatszámláló bizottság, mert feladatait ellátja a helyi választási bizottság, mely esetben azonban 5 tagot kell választani. A jelöltek, jelölőszervezetek a szavazatszámláló bizottságba, illetve a helyi választási bizottságba október 4-én 16 óráig bízhatnak meg tagokat, a nemzetiségi szervezetek megfigyelőt küldhetnek a bizottságba, akik lehetnek a jelöltek közeli hozzátartozói is.

Nemzetiségek is voksolnak

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzték ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását is. Ott lesz választás, ahol a 2011-es népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Jelölteket csak azok a nemzetiségi szervezetek állíthatnak, amelyek alapszabályában lega­lább három éve szerepel az adott nemzetiség képviseletének felvállalása. Azok a választópolgárok szavazhatnak a nemzetiségi jelöltekre, akik legkésőbb szeptember 27-éig regisztrálnak nemzetiségi választópolgárként. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat és jelölt sem lehet az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson. Az NVB a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi önkormányzati választást tűzött ki, de a választást csak azokon a helyeken tartják meg, ahol legalább három vagy öt jelölt indul. A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írták ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak. A nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol a települési választást nem lehetett kitűzni. Szabolcs-Szatmár-­Bereg ­megyében eddig összesen 25 142-en regisztráltak nemzetiségi – roma, német, ukrán, lengyel, ruszin – ­választó­polgárként.

ÉKN

Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek