<img class="alignnone size-full wp-image-6924" src="https://netkallo.nagykalloihirek.hu/wp-content/uploads/2023/05/09241a2845984ca89fb6272df814bf54.jpg" alt="" width="1200" height="1600" />
<p class="lead">Csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatták a nem mindennapi fegyver rekonstrukcióját.</p>

<div class="social-row"></div>
<div class="fb-like fb_iframe_widget fb_iframe_widget_fluid" data-width="85px" data-layout="standard" data-action="like" data-size="large" data-share="false" data-href="https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2023/05/a-magyar-nemzeti-muzeumban-mutattak-be-a-geszteredi-aranyszablyat"></div>
Budapest, Geszteréd. Rangosabb helyen nem is mutathatták volna be csütörtökön a geszterédi aranyszablya rekonstrukcióját, mint Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban. Igaz, hogy az egykori fegyver töredékeit Geszteréden, az ország keleti szegletében találták meg, akár a nyíregyházi Jósa András Múzeum is lehetett volna a bemutató színhelye, azonban valamennyi tárgy, ami a honfoglalás korával kapcsolatos, minden magyar emberhez kötődik, ezért gondolta úgy a rendezvényt szervező Geszterédi Aranyszablya társaság, hogy hazánk legrégebbi és legnagyobb múzeumában ismerkedhessen meg a nagyvilág az aranyszablya rekonstrukciójával.

A Magyar Nemzeti Múzeum büszkén és boldogan vállalta el ezt a feladatot – derült ki L. Simon László főigazgató köszöntőjéből, aki a moderátor, Mohai Gábor után lépett a mikrofonhoz. A Kazinczy-díjas előadóművész Veres Péter: Én nem mehetek el innen című versével üdvözölte a vendégeket, s utalt egyúttal a hazaszeretet fontosságára. A népszerű bemondó is a magáénak érezheti a fegyvert, hiszen a geszterédi lelőhelyhez közel, Újfehértón született. Mohai Gábor elmondott még néhány sort Csáti Demeter Ének Pannónia megvételéről című költeményéből is, hogy emlékeztessen egykori őseink vitézségére.

– Ez a mai nap igazi ünnep a magyar tudomány számára, jelentős tette, hogy elkészült a honfoglalás kori szablya rekonstrukciója – fogalmazott a házigazda intézmény főigazgatója.– Köszönet a Geszterédi Aranyszablya Társaságnak, hogy erre a Magyar Nemzeti Múzeumot kérte fel. Köszönet dr. Rémiás Tibornak, a Jósa András Múzeum igazgatójának, hogy partner volt ebben. Nem az első alkalom, hogy közösen rendezünk kiállítást. Sok vita van arról, hogy a régészeti leletek maradjanak meg töredékesen vagy készüljenek rekonstrukciók is. Szükség van az ilyen rekonstrukciókra, hiszen fontos látni, egy tárgy milyen lehetett eredeti állapotban, milyen lehetett eredeti szépségében.
<figure class="image image_resized"><img src="https://cdn.szon.hu/2023/05/EfwaDI6NIQ3BPh0Voa3WnsR217HLdf8eBM0qfDeRZTE/fit/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E2NDZhMWRhNGIxZjQ1OWNhMjhhZDRkYzI0NTU4NGNh.jpg" alt="" /></figure>
Az aranyszablya elkészítésének folyamatát Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke idézte fel. Utalt arra, hogy a civil szervezet már a 2015-ös megalakulásakor célul tűzte ki a rekonstrukció elkészíttetését. Felkértek három régészt, dr. Németh Pétert, dr. Révész Lászlót és az azóta már elhunyt Fodor Istvánt a szablya hitelessége érdekében, s találtak jó szakembereket – Szabó István fegyverkovácsot és Strohmayer Ádám ötvöst és cizellőrt –, akik elkészítették a fegyver rekonstrukcióját. Kiemelte, hogy Strohmayer Ádám mint kísérleti régész a szablya több titkát is kiderítette. A társaság elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az aranyszablya elkészítéséhez. Szólt arról a kiadványról is, ami a bemutatóra jelent meg A geszterédi aranyszablya rekonstrukciója 2019-2023 címmel.

Elmondta gondolatait Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke is. Beszédében kiemelte a hagyományok ápolásának, az örökségek megőrzésének fontosságát, s mindezek továbbadását a fiatalok számára. Utalt arra, hogy ezeket a célokat szolgálja a vármegyei értéktár is, s kellenek olyan kovászemberek, akik mindezt meg is valósítják. Fontos hazát és házat építeni, s azt meg is kell őrizni.

– A sors akarta így, hogy különleges ajándékkal lettünk gazdagabbak. Szombaton Szabolcs községben a vármegye napját ünnepeljük, ennél jobban ez a hét nem is alakulhatott volna – tette hozzá befejezésül a közgyűlés alelnöke.

Dr. Németh Péter címzetes múzeumi igazgató a geszterédi leletek sorsát idézte fel. Mint közismert, miután a disznók 1927. május 4-én kitúrták a leleteket, a helybelieket azokat hazavitték, úgy kellett csendőri segítséggel begyűjteni a leleteket. A II. világháború idején az aranyvonattal a Jósa András Múzeum értékei is külföldre kerültek, ahol sajnos több tárgy is elveszett. A régészeti anyag 1955-ben került vissza Nyíregyházára.

Az aranyszablya rekonstrukciójának jelentőségét méltatta dr. Révész László régész, egyetemi tanár is, majd Strohmayer Ádám kísérleti régész, ötvös és cizellőr mesélt a díszítés elkészítésének sziszifuszi munkájáról.

Ezt követően L. Simon László főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum emlékérmét adományozta Rácz János elnöknek. A rendezvény zárásaként Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke, a Geszterédi Aranyszablya Társaság tagja mondott áldást és beszélt az álmok megvalósulásának fontosságáról, majd a résztvevők megtekintették egy másik teremben a kiállított aranyszablyát. MML

Felújított út Geszteréden.

Régi fényében csillog-villog a szablya.