Szigetvárról a Nyírségbe

Jó hírük van megyénk vadászterületeinek szerte az országban. A gazdag apróvad- és őzbak­állomány miatt szívesen érkeznek hozzánk vadászok hazánk minden részéből, még a Dunántúlról is. Közöttük van a Szigetváron élő id. Sértő Zoltán is, aki immár harminc éve hűségesen visszajár a Nyírségbe.

Átvonatozza az országot

– A nagykállói Nimród Vadásztársaság tagjaival vagyok nagyon jó kapcsolatban, kölcsönösen vendégül látjuk egymást. Ezt az immár barátivá váló kapcsolatot három évtizeddel ezelőtt üzleti szerződések előzték meg. A mezőgazdasági termékek értékesítésében sokat segítettem a már azóta elhunyt Pásztor Tibornak és a testvérének, s amikor vadászok lettek, még szorosabbá vált az együttműködésünk – mesélte érdeklődésünkre id. Sértő Zoltán, aki az idén augusztusban sem hagyta ki a szabolcsi őzek üzekedését. – Bár a Pásztor testvérek már az égi vadászmezőkön figyelik a vad vonulását, a jó kapcsolatom a vadásztársaság mostani vezetőivel is megmaradt, így az idén is elutaztam vonattal Nyíregyházára, itt pedig már vártak a vendéglátóim autóval. – Hetvenhat esztendős vagyok, de szerencsémre a koromhoz képest nagyon jó egészségnek örvendek, nincs semmi problémám, így vállalni tudtam a hosszú vonatozást. Nagykálló közelében az egyik tarló mellett figyeltük az állatokat. A párzás időszakában még azok az őzek is előjönnek, előmerészkednek, amik korábban nem mutatkoztak. A bakok úgy vannak vele, hogy az elsők akarnak lenni az üzekedéskor, hogy legyen lehetőségük válogatni a suták között – avatott be bennünket az őzek szerelmi életének titkaiba a nyugdíjas vadász. – Kora hajnalban érdemes kimenni a határba, mert a párzás után elfekszenek az állatok, s aztán már nem mozognak. Szkiba József hivatásos vadász volt a kísérőm, s hiába használtuk a csalisípokat, nem találtunk megfelelő őzbakot, ugyanis egy selejtet szerettem volna elejteni.

Elviszik a kompetenciát

– Kísérőm, József egyszer csak észrevette, hogy a fűben fekszik egy őzbak és egy suta. A baknak csak a feje látszott ki, s a kísérőm megkérdezte, vállalom-e a fekvő őzbak nyakon lövését. Vállaltam, szerencsém is volt, s elejtettem az őzbakot – elevenítette fel a vadászat pillanatait a Dunántúlról érkezett vendégvadász. – A lövés hatására a suta természetesen felugrott és elfutott. Immár ennek a selejt őzbaknak az agancsa is gyarapítja a 138 trófeából álló gyűjteményemet. Van köztük gím-, dám-, őz- és muflon­trófea is. Mint közismert, november végén, december elején kezdődik a nyúl és a fácán vadászata, szeretnék majd azon is részt venni, így valószínűleg hamarosan ismét elutazom a Nyírségbe. – Ha jól sikerül a vadászat, és jut nekem is kompetencia, azt a nagykállói barátaim lefagyasztják, s ha majd jönnek Baranyába a meghívásomra egy kis vadászatra, akkor elhozzák – tette hozzá befejezésül id. Sértő Zoltán.

MML

Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek