Várfeltárás – akár még a föld alól is

– Fekete István Tutajosa várhatta ennyire a Tüskevár felfedezését, mint én a kállói vár feltárásának megkezdését – így lelkendezett egyik bejegyzésében Jónás Sándor nagykállói vállalkozó nemrég, amikor városának délkeleti csücskébe, a Kállói-tótól nem messze, geofizikusok érkeztek. Nem is akármi után kutattak: olyan egykori végvár nyomait keresték, amire csupán egy nagy kőtömbre helyezett emléktábla emlékeztet, az is csak 2006 óta. Végvár Nagykállóban? Most bizonyára sokan felkapják a fejüket, mert elkerülte figyelmüket a tény: ennek a városnak is volt bizony vára egykor, méghozzá komoly stratégiai jelentőségű, amely majd másfél évszázadig szolgált védelemül. És bár jól látható nyoma is alig maradt, az osztrák hadvezetésnek köszönhetően pontosabb képet alkothatunk róla, mint némely szirteken álló kőlátványosságról.

Aprócska, de modern volt

Évtizedekig nem is izgatott igazán senkit, mígnem a vár helyi baráti köre minden követ meg nem mozgatott (és megmozgattatna) a feltárás érdekében. Első lépésként régészekhez fordultak tanácsért, akik mindjárt egy lelőhely-diagnosztikai csoporthoz irányították őket. – Nem vagyunk bejegyzett szervezet, de nagyon örülnénk, ha nem merülne ez a vár feledésbe. Ehhez az kell, hogy megindulhasson a régészeti feltárás, és később talán bizonyos részeken a fal- és bástyarekonstrukciókig is eljuthatunk – mondta el lapunknak Jónás Sándor, aki maga is tagja a várbarátok körének.
Az első lépés mindenképpen az volt, hogy egy talajradaros vizsgálattal megállapítsuk, hol és hogyan is helyezkedett el a területen ez az 1573-ban épült, és feltehetően 1709-ben földig rombolt vár.
– A szakemberek egy nap alatt a területének csaknem a felét fel tudták térképezni, és nemcsak egyértelmű nyomokat, de téglafalakat és cseréptöredékeket is találtak az 1300-as évekből. Alapvetően egy százszor száz méteres alapterületű földvárról beszélünk, amelyhez farönkökkel, vesszőfalakkal megerősített földsáncos bástyák tartoztak – cölöpsor földdel feltöltve –, belsejében néhol közel 2 méteres téglafalazattal megerősítve, kazamataszerűen. Legalábbis ilyennek gondoljuk, de a feltárással mindenre fény derülhet majd. Szerencsére az új városvezetés anyagilag is támogatja a munkálatokat, ám a későbbi régészeti feltáráshoz, illetve rekonstrukciókhoz már mindenképpen pályázni kell – sorolta a lelkes várbarát. Jónás Sándor már azt is megálmodta, hogy a közeli, helytörténeti gyűjteménynek helyet adó Szi­lágyi-ház később akár egy egészen vagy félig helyreállított vár múzeuma is lehetne.

Kálló középkori központja

Aki a városnak ezt a szegletét ismeri, jól tudja, hogy elszórtan kertes házak állnak a területen, illetve egy parcella önkormányzati tulajdonban van. Mivel a házakat nagyon idős emberek lakják, bizonyára szívesen eladnák egy helyreállítás érdekében, amire nagy igény lenne, mivel ez a vár modern volt és különleges. A szakemberek pontosan tudják – „hála a sógoroknak” –, hogy a sáncok és bástyák Nagykálló egykori középkori központját őrizhették. Ahogy Várkonyi András budapesti építészmérnök, az építmény kutatója és rajongója is írta: a vár a XVI. század végén az 1300-as években már lakott területre épült. A város a tatárjárás óta ugyanezen a helyen állt, annyi különbséggel, hogy központja néhány száz méterrel odébb került. Lucas Georg Ssicha 1665-ben felmérési rajzot készített róla, és erről az ábráról kit ez, kit az foglalkoztat. A régészeket leginkább egy 8 méter átmérőjű kör. Az osztrák hadmérnök szertárnak jelölte, pedig alighanem egy Árpád-kori körtemplom, vagyis rotunda lehetett keleti tájolású szentéllyel. Mások a központi kapitányi épületet szeretnék rekonstruálva látni, míg Jónás Sándort a vár maga varázsolja el. A baj csak az, hogy senki nem tudja, hogyan illeszkedhet a térkép az eredeti területre. Erre majd az eddig három telken vizsgálódó geofizikus-csapat ad választ, ami nem egy római villa, vár, középkori település nyomára bukkant már. Hamarosan komolyabb készüléket is hoznak, amivel az út alatti és a Béke utca jobb oldalán elhelyezkedő területet ugyancsak alapos destruktív vizsgálat alá tudják venni. Vezetőjük, Stibrányi Máté régészdoktor elmondta: a földradarjuk gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a repülőtereken használtak, csak földfelszínen más frekvencián dolgozik.

Decemberre térkép lesz

– Magnetométeres méréseket is szoktunk végezni, de a sok zavaró fémes zaj miatt ide nem lett volna értelme kihoznunk. A földradaros vizsgálat azért jó, mert nem kell ásnunk, a talajt bolygatnunk, és a profilokból egy háromdimenziós képet alkothatunk számítógépen.
Egy-két héten belül olyan térképet tudunk majd mutatni, ami megmutatja, hol, milyen állapotú falak állnak, és milyen mélyen rejtőznek.
– Már láttunk bástyára utaló jeleket is, sok középkori kerámiát is találtunk. Egy 6000 négyzetméteres, maximum egyhektáros területről van szó, amit aligha tudunk majd teljes egészében megvizsgálni, de az önkormányzat és a várbarátok segítségével több magánkertbe bejutunk. Terepen még két munkanappal számolunk, és reméljük, hogy december elejére már elő tudunk állni egy használható térképpel – adta tudtul a régészdoktor. Mi kivárjuk, mert az osztrákok, az erdélyi fejedelmek, sőt a kurucok kezén is megfordult vár igencsak felkeltette az érdeklődésünket.

MJ

Forrás: Szabolcs Online
Felkapott
További hírek